A lelki bajokról

                                                                                                    Alvászavar

                                                                                                    Hangulati és szorongásos betegségek

                                                                                                    Személyiség működési zavarai

                                                                                                    Pszichózisok

A minden ember életében időnként fellépő változások, élethelyzeti nehézségek természetes módon okozzák a lelki egyensúly átmeneti megbillenését. Ilyenkor meglévő eszköztárunkkal nem tudjuk a helyzetet megoldani, átmeneti krízist élünk át, melyen csak akkor jutunk túl, ha képesek vagyunk kifejleszteni egy újfajta lelki hozzáállást, és ezzel egy fejlettebb, hatékonyabb egyensúlyi állapotba kerülünk. Persze ez sem lesz végleges megoldás, mert az élet újabb és újabb kihívások, megoldandó nehézségek elé állítja az embert. Ez a folyamat az alapja az élethez szükséges állandó alkalmazkodásunknak, a személyiség fejlődésének. A pszichés problémáknak elenyészően kis része tekinthető betegségnek és ezen belül is csak néhány százalékot tesznek ki a súlyos elmebetegségek.

A lelki problémák túlnyomó része nem betegség, csak a lelki egyensúly valamire visszavezethető megbillenése, majd az ezt követő konszolidáció elhúzódása, elakadása. Ilyen helyzetekben az első és legfontosabb lépés a probléma felismerése - és ha van hozzá erőnk-, a lehetséges megoldások keresése. A megoldásokat először egyénileg keressük, próbáljuk megérteni a helyzetet, próbálunk ismereteket, megoldási mintákat szerezni könyvekből, az internetről. Tudatosan keressük a megerősítést családi és baráti kapcsolatainkban, próbáljuk felhasználni a kapott laikus tanácsokat, megpróbálunk valamit változtatni a helyzetünkön. A változtatások lehetnek általános jellegűek, például ha változtatunk az életmódunkon, elkezdetünk sportolni, kikapcsolódni, diétázni, böjtölni, felhagyni a káros szenvedélyeinkkel. Ha konkrét elképzelésünk is van a problémánk eredetéről, nagyobb horderejű lépéseket is megtehetünk, új munkahelyet kereshetünk, megpróbálhatjuk tisztázni és új alapokra helyezni a problémás viszonyainkat, kiléphetünk a rossz kapcsolatunkból, vagy elkötelezhetjük magunkat valami új irányába. Ezek az egyéni megoldások legtöbbször eredményesek, és a problémán saját erőnkből túl tudunk jutni.

Ha a probléma súlyos, vagy ha tartósan nem sikerül megoldani, először alkatunktól, egyéni adottságainktól függő pszichés tüneteink jelennek meg, majd a következő fokozatban szintén alkatunktól függő pszichés vagy testi betegségeink is kialakulhatnak. Ezen a ponton már szakember segítségére szorulunk! Az egészséges és kóros lélektani jelenségek nem különülnek el élesen egymástól, minden jelenségnek megvannak a fokozatai, és az enyhébb jellegűek megtalálhatók az egészséges ember működésében is. Az egészségügyben használt diagnosztikus rendszerek alaposan átgondolt elvek alapján osztályozzák a betegségeket, de ezek mindig csak a súlyosabb problémákra vonatkozó mesterséges kategóriák, ezért nem kell minden problémát betegségként kezelni és orvosi diagnózissal ellátni.

Lelki problémáink esetén mindenképpen szót kell ejteni a biológiai adottságainkról, ami egyrészt öröklött, másrészt életünk során kialakult, de már rögzült tulajdonság. Ezeken változtatni már nagyon nehéz, de nem lehetetlen. Egyrészt lélektani működéseink változtatásával változik a mögöttük álló biokémiai struktúra is, másrészt gyógyszeresen is befolyásolhatók. A gyógyszerszedés általában nem kényszer, hanem lehetőség az egyensúly visszaállításához, megtalálásához.

A fentiekből talán érthető, hogy nem az előtérben álló tünet az igazi probléma, hanem a mögötte álló lélektani mechanizmusok és/vagy az ezek alapjául szolgáló hajlamosító tényezők, biológiai adottságok.

A leggyakoribb pszichés betegségek:

Alvászavar

A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás egészségünk alapvető feltétele, ezért a tartós alvászavart mindenképpen meg kell szüntetni. A zaklatott élethelyzetben fellépő átmeneti alvászavar természetes jelenség, nem igényel kezelést. Azt is érdemes tudni, hogy az életkor előrehaladtával természetes módon csökken az alvás hossza, mélysége, illetve megváltozik a szerkezete is. Egészséges alvásunk megtartásában életmódunknak jelentős szerepe van. Fontos a napirend állandósága, a napközbeni alvás kerülése, a stressz hatékony kezelése. A páciensek által tünetileg alkalmazott nyugtatók vagy alkohol huzamosabb időn át történő használata az alvás tartós károsodását okozza, ezért ezek kerülendők, ahogy a nikotin és koffein túlzott fogyasztása is!

A szorongás mellett az alvászavar a leggyakoribb pszichés panasz, mely az összes pszichiátriai betegséget kísérheti, vagy ritkábban önálló betegség is lehet. Az okok keresésénél az alapbetegség megtalálása elsődleges. Ritkán előforduló diagnosztikus nehézség esetén alvásra specializált szakorvosok poliszomnográfos vizsgálattal tudják a diagnózist segíteni.

Kezelése: legfontosabb az alapbetegség kezelése, ami az alvászavart is meg szokta oldani. Mind a hangulatjavító, mind az antipszichotikus gyógyszerek között vannak az alvást kifejezetten segítő készítmények, a gyógyszerezéskor ezt is figyelembe szoktuk venni.

Elsődleges alvászavar kezelését az életmód rendezésével kell kezdeni, esetleg nyugtató-altató hatású gyógynövény kivonatokat (pld. orbáncfű), vagy természetes anyagokat (melatonin) érdemes kipróbálni. Gyógyszert csak pszichiáter szakorvos javaslatára és felügyelete mellett ajánlott szedni! A mai korszerű altatók rövid hatásúak, a nyugtatóknál lényegesen kisebb mértékű hozzászokást okoznak.

Hangulati betegségek

Hangulati életünk hullámzása természetes jelenség, mely minden emberre egyedi módon jellemző. Az egyedi sajátosságok egyrészt genetikailag meghatározottak, másrészt a korai személyiség fejlődés során alakulnak ki, és a felnőttkorra már viszonylag állandóak. A hangulati hullámzás viszonylag széles határok között nem betegség, hanem normál variáció. Jelentősebb kilengések esetén - ha az életünket már negatívan befolyásolja -, a hullámzás eléri a betegség szintjét, és ilyen esetekben már érdemes orvosi módszerrel is kezelni. Problémaként a húszas életévek végétől szokott ez megjelenni. Vannak, akiknek a hangulati hullámzása unipoláris, tehát a normál hangulat időnként kialakuló depresszióval váltakozik és vannak, akiknek a hangulata bipoláris, tehát felhangolt állapotok váltakoznak energiátlan időszakokkal.

Bipolaritás: Átok és áldás! A bipolaritás enyhébb formái nem tekintendők betegségnek, a felhangoltabb időszakokban nő a produktivitás, a teljesítmény, javul a kommunikáció, a kapcsolatépítési képesség, és némileg csökken az alvásigény. Ez összegészében kedvező és kellemes állapot. Nem túlzás azt állítani, hogy a hogy a sikeres, irigyelt emberek zöme bipoláris adottságú, akikre az is sokszor jellemző, hogy nyelvi környezet nélkül könnyen tanulnak meg idegen nyelveket. A felpörgött időszak gyakran egybeesik valami fontos feladattal, így a felpörgés sokáig indokoltnak tűnik, és nem feltétlenül jelenik meg problémaként. A szárnyalás időszakát időnként megtöri egy rövidebb-hosszabb, enyhébb vagy súlyosabb nyomott időszak, amire jellemző a visszahúzódás, pesszimizmus, morózussá válás, lecsökkent teljesítmény, megnövekedett alvásigény. Ha ez a fázis rövid ideig tart, és nem túl súlyos, akkor ez is sokáig rejtve maradhat. A bipolaritásnak ritkán súlyos formái is előfordulnak, mint pld. a régen Pszichosis maniaco-depresszivának (PMD) nevezett betegség. Ilyenkor a felpörgés olyan fokú, hogy már improduktív, a viselkedés kritikátlanná válik, és a környezet számára rendkívül zavaró, a depressziós időszak pedig teljes elszigetelődésig fokozódhat és hónapokig is eltarthat. A súlyosabb formák feltétlenül pszichiátriai kezelést igényelnek, mert ezekben a betegségekben fordul elő leggyakrabban öngyilkossági kísérlet.

Kezelése: Sokszor évek telnek el, míg az állapottal kapcsolatban reális betegségbelátás alakul ki, és a bipoláris személy saját igényévé válik a kezelés. Nagyon fontos az egyénre jellemző hullámzás megismerése, mert a hangulati átcsapásnak számos jele előre észlelhető és így a súlyosabb állapotok kialakulása megelőzhető. Gyógyszerrel a hangulati hullámzás stabilizálható, a kezelés középpontjában a hangulatstabilizálók (fázis-profilaktikumok) állnak, melyeket időszakosan nyugtatóval, altatóval, hangulatjavítóval, anti-pszichotikummal is érdemes kiegészíteni.

Depresszió: A valódi depresszió betegség, melynek jellemző tünetei a rossz hangulat, kedvetlenség, motivációhiány, alacsony önértékelés, önvádlások, szorongás, alvászavar, lecsökkent vagy éppen megnövekedett étvágy, csökkent szexuális aktivitás. Az elsődleges tünetek másodlagosan további problémákhoz vezethetnek, mint a visszahúzódó viselkedés, irritált viszonyulás a környezethez, csökkenő teljesítmény, és súlyosabb esetben akár halálvágy, öngyilkossági gondolatok is megjelenhetnek.

Ha a fenti tünetek önmagukban jelennek meg, nem hatalmasodnak el, konkrét probléma következtében alakulnak ki és átmeneti ideig tartanak, nem feltétlenül tekintendők betegségnek. Ha viszont a tünetek együtt jelennek meg, súlyosak, akadályozzák a családi, munkahelyi funkciók ellátását, esetleg az életet is veszélyeztetik, feltétlenül szükséges pszichiáter szakorvos bevonása a gyógyításba.

Kezelése: Elsődlegesen hangulatjavító gyógyszerek (antidepresszánsok) átmeneti vagy tartós szedésével történik, mely kiegészíthető átmenetileg hangulatstabilizálóval, altatóval, nyugtatóval.

Pánikbetegség:  Maga a pánikreakció az állatvilágból örökölt mechanizmus, mely vészhelyzet esetén alakul ki. Betegséggé a rendszeres és indokolatlannak tűnő megjelenése teszi. Korunk pszichés népbetegsége lett, melynek okai a jelen kor speciális társadalmi és családi viszonyaira vezethetők vissza. Látszólag kiváltó ok nélkül, rohamokban megjelenő intenzív szorongás jellemzi, melyekhez testi panaszok társulnak, leggyakrabban légszomj, gombócérzés a torokban, heves szívdobogás, szédülés, bizonytalanság, ájulásérzés, melyek együtt szinte elviselhetetlen halálfélelmet okoznak. A tünetek intenzitása miatt akaraterővel, öngyógyító próbálkozásokkal, gyógynövényekkel, táplálék kiegészítőkkel nem lehet uralni, a gyógyuláshoz szakember bevonása szükséges

Kezelése:Első lépés a szomatikus kivizsgálás, a testi betegségek kizárása céljából. Gyógyszeres kezeléssel viszonylag egyszerűen tünetmentesség érhető el, ez azonban általában csak a gyógyszer tartós szedése mellett tartható fenn. Elsőként az SSRI típusú anti-depresszív hatású szerek ajánlottak, nyugtatók csak átmeneti vagy eseti kiegészítőként használhatók.

A pánikbetegség teljes gyógyulása pszichoterápiától várható. Kognitív terápiás módszerrel 10-20 ülésben a rohamok kialakulási módja feltérképezhető és kialakítható a rohamkontroll mechanizmusa. Az esetek egy részében ezzel a probléma tartósan megoldódik. Analitikus terápiában általában 1-2 évet igényel a rohamok mögött álló lélektani mechanizmusok átdolgozása, ami a legfontosabb emberi kapcsolatok minőségi változásával is együtt jár. Ez a megközelítés teszi lehetővé a legmélyebb szintű gyógyulást.

Egyéb szorongásos betegségek: A szorongás a leggyakoribb pszichés probléma, minden pszichés betegséggel együtt jár. Általában konkrét októl független félelem - és feszültségérzést értünk alatta. Megjelenik önmagában is, de szinte minden pszichés betegségnek velejárója. Súlyosabb formái együtt járnak verejtékezéssel, pulzus és vérnyomás emelkedéssel. Átmeneti és enyhébb formában életünk természetes velejárója, de lehet állandósult és elviselhetetlenül intenzív i

Gyakoribb formák: Generalizált szorongás, Pánikbetegség, Fóbiák, Kényszerek.

Kezelése: Enyhébb formái természetes módszerekkel, mint sport, relaxáció, szaunázás, gyógynövények, napozás is kedvezően befolyásolhatók. Komolyabb szorongás esetén az alapbetegség kezelése az elsődleges. Fontos tudni, hogy a hatékony szorongáscsökkentésre képes nyugtatók vagy alkohol hosszabb távon történő alkalmazása bizonyosan káros, ezért kerülendő! Gyógyszeres kezelés esetén elsődlegesek az SSRI típusú antidepresszánsok, nyugtatókat csak átmenetileg szoktunk alkalmazni. Kognitív pszichoterápia a tünetek célzott csökkentésére alkalmas, analitikus pszichoterápiákban a tünetek mögött álló mechanizmusok átdolgozása történik.

A személyiség működési zavarai

Személyiség alatt a legmagasabb szintű humán működések egészét értjük, mely egyedi, csak ránk jellemző, megismételhetetlen. Természetesen ezek a működések is biológiai adottságainkon szerveződnek, de a lényeg a korai személyiségfejlődés során kialakult és rögzült viselkedésmintákon van. Az összképről elmondható, hogy minden embernek megvannak az értékei és a gyenge pontjai. Egy adott tulajdonság bizonyos helyzetekben lehet pozitív, de egy másik helyzetben akár negatív is, a lényeg inkább a helyzetek pontos felismerésén és az alkalmazkodási képességen van. A működési zavart az okozza, ha rosszul mérjük fel a helyzetet és nem tudunk hozzá hatékonyan alkalmazkodni.

Ezekben a problémákban valamilyen módon és mértékben mindenki érintett, kórosnak csak az eltúlzott, a kapcsolatokat és társadalmi szerepeket rontó formákat tekintjük.

Kezelés: A működési zavarokkal leginkább az általuk okozott dekompenzációk, lelki krízisek formájában szembesülünk. Ilyen helyzetek a durva személyes (családi, munkahelyi) konfliktusok, és a következtükben kialakuló érzelmi vihar, depresszív dekompenzáció, önértékelési krízis, agresszív, vagy öngyilkossági fenyegetettség. Ezek a helyzetek gyors, hatékony, tüneti beavatkozást igényelnek, ami lehet támogató krízisterápia, gyógyszerelés, esetleg átmeneti kórházi kezelés is. Ezen megoldások jellemzője, hogy - általában a környezet összefogásával-, kizárólag a súlyos tünetek aktuális megoldását szolgálják, a tüneteket kiváltó problémás működésmódokon nem javítanak. Érdemi és tartós változás a krízis lecsengése után, az érintett személy elhatározásán és változási szándékán alapuló hosszú pszichoterápiától várható. A mélylélektani pszichoterápiás módszerek általános jellemzője, hogy a teljes személyiséggel dolgoznak, annak strukturális változtatását, fejlesztését célozzák meg, és az előtérben álló tüneteket a mélyebb szintű működések következményének tekintik.

Pszichózisok

Pszichózis alatt a realitáshoz való viszonyulás súlyos zavarát értjük. Jellemzően ilyen betegségek a schizofrénia, extrém súlyos mánia, depresszió, drogok indukálta pszichózis, ill. bizonyos testi zavarok is járhatnak pszichózissal. Az ilyen állapotok szoros felügyeletet, esetleg biztonsági korlátozást, intenzív gyógyszerelést igényelnek, ezért ambuláns rendelés keretei között biztonságosan nem kezelhetők.